Hát, volt itt egy kis kihagyás, eléggé elvitt az élet, meg szerintem valami mentális blokkom is lett attól a gondolattól, hogy egy este választ el attól, hogy késznek tekintsem a "vázlatot", és elkezdjek konkrétan írni. Azért ijesztő gondolat, hogy ezt most már oda kéne rakni tényleg, a magabiztosságom is elég hullámzó, és most éppen lejjebb van. De hát nem lehet örökké csak tologatni, na.
Szóval ma nekiültem megint, pofozgattam, gyakorlatilag készen vagyok, összeállt a regény cselekménye! Persze itt is van egy "de": így röviden leírva érdekesnek tűnik egy-két rész (nem jó értelemben), és egyelőre nem tudom megmondani, hogy az jelenetben jobb lesz-e vagy sem. Mondjuk biztos, hogy lehet jobb, mert azért olvastam én már olyan megoldásokat, hogy ha azt előre elmeséli valaki, azt mondom, hogy hát olyan isten nincs, hogy ez ne legyen szar meg erőltetett, aztán mégis működik. Szóval most egyszerűen csak bíznom kell a képességeimben, mert mást nem tudok tenni.
Szóval arccal előre, legközelebb már reményeim szerint csak a szöveget fogom írni. Előről. Mindet. Ugyan nincs most az az euforikus érzésem, mint az előző regénynél, ahol eljutottam a hópehely sablon ezen pontjáig, de hát ez van. Másodjára már nem akkora eredmény, meg most azért jobban parázok. Összetettebb a sztori, és nem vagyok biztos, hogy mindenhol jófele csavartam. Meg szerintem nem is vagyok most szellemi képességeim csúcsán, meg tavasz is van, inkább menni akarok, mint ülni. De hát minden kiderül a maga idejében.
Fú, rég kellett ennyit biztatni magamat, hogy írjak, meg hogy jó lesz ez. Nem a legjobb időszakomat élem most, ezerfelé van az agyam, sok a szerveznivaló, de pont ezért is akartam visszatalálni az íráshoz, hogy legalább addig lekapcsolódjak a valóságról. Aztán meglátjuk, van-e még ennek szabad fiók az elmémben, vagy nem találok rá kapacitást... :D
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése