2022. december 29., csütörtök

2022 évértékelő - olvasós

2022 egész jó év volt magamhoz képest. Persze a hardcore könyvmolyok biztos röhögnek, hogy nekem évi 15 könyv már jó, de tegyük hozzá, hogy nem járok könyvtárba (ezen mondjuk változtatnom kellene), szóval többnyire azt olvasom, amit meg is vettem.
Oké, ez is rossz kifogás, mert vár még rám hat könyv olvasatlanul, meg még egy pár új magyar megjelenés is van, amit be kell szereznem, szóval nem arról van szó, hogy nincs mit olvasnom, és azért csak ennyi.
Ami viszont tényleg mentség, hogy baromi sok estét töltöttem olvasás helyett írással. Na de erről majd máskor.

moly.hu

Zsánerek tekintetében elég széles az idei skála, volt itt gondolatolvasós krimitől kezdve a mindenféle romantikuson át a parodisztikus disztópiáig minden; YA, NA, felnőtt, regény, novella, magyar, külföldi, szóval megnyugodtam, hogy még mindig nem egysíkúan olvasok. Persze főleg azokkal a témákkal igyekeztem lépést tartani, amik nekem íróként fontosak, így került több 600+ oldalas féltégla is a kezeim közé - ha az oldalszámokat nézzük, akkor 20 könyvnyi szöveget nyaltam be idén.

A Holdbéli krónikáktól például íróként azt vártam, hogy kiderüljön, hogyan lehet több főhős párost összeírni egy sorozatban úgy, hogy a végeredmény ne legyen féltégla... De féltégla lett. Nem aggódom tovább. Viszont eszméletlenül kreatív sorozat, örülök, hogy hittem a szóbeszédnek és belekezdtem.

Pár egyéb említésre méltó darab:

  • a Halálakták meglepően jó volt, ezt ajándékba kaptam rendeléshez, és húztam a számat, hogy női pszichothriller, mit kezdjek én azzal, de végül nem volt se pszicho, se thriller, sőt, imádtam
  • a Wine witch borzasztó jó hangulatú volt, egyedi és üdítő - mi más lehetne, miután úgy kezdődik, hogy főhősnőnk éppen varangyként szemléli a világot :D 
  • a Rókatündérrel beléptem az Eszes Rita fanklubba, kár volt eddig kerülgetni
  • az Acélszentek kellemes csalódás, nagyon jól szórakoztam rajta, és küldetésemmé tettem, hogy tarkón verek minden sznobot, aki azért szólja le, mert nem sikerült detektálnia, hogy itt még a világépítés is humor.

Több erotikust is sikerült a kezembe vennem idén (is), és nagyon remélem, hogy lassan megáll az a trend, hogy az írók azzal méregetik a péniszüket, hogy ki tud nagyobb farkú pasit írni, meg olyan hősnőt, aki annak ellenére is vadul akarja, hogy tényleg irdatlan nagy az a farok, ők meg kicsik és törékenyek... Ja nem, nem törékenyek, akkor se!!! Szóval ez egy kicsit szemforgatós már volt a harmadik ilyennél. Szabadságot az átlagos péniszeknek!

"Kedvenc" idei olvasós meglepetésem pedig az volt, amikor a Rebel heir végén, a legfontosabb beszélgetés közepén derült ki, hogy nyomdahibás a könyv, és hiányzik belőle 16 oldal... :D Azt hittem, frászt kapok. Szerencsére fent volt a neten, szóval nem kellett belebolondulnom, hogy mi lesz, meg a kiadó is szó nélkül kicseréli, de azért érdekes volt. 
A másik meglepetés, amibe csak most gondoltam bele, hogy idén nem téptem a hajamat egyetlen szar fordításon sem. Talán egy-két furcsa kifejezést találtam, de ennyi. Hurrá! 

Mindent összevetve sikeresen abszolváltam, hogy többet olvassak, mint tavaly, de még mindig lenne hova fejlődni. Sose fogom darálni a könyveket, de azért kéthetente igazán kiolvashatnék valamit, az nem tűnik teljesíthetetlennek. Nem mondom, hogy jövőre fogom ezt elérni, de azért rajta leszek a témán. 

Most pedig megnézem, hogy minden megjelent-e már, amire az idei karácsonyi kínálatból csorgatom a nyálamat, és megyek rendelni... :) 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése