2024. szeptember 5., csütörtök

Írós napló - 2024. szeptember 5.

Nagyon bizarr állapotban vagyok az utóbbi napokat tekintve. 

AI - Faun Druid (pinterest.com)
Először is: végre újra tudok többé-kevésbé rendesen írni! A zodiákus sztorim (Ezotéria hercege) első fejezete 80%-on áll, azaz kész van, csak még javítani kéne.
Az más kérdés, hogy van bennem egy állandó bizonytalanság, hogy jó-e, nem-e... Persze valószínűleg nem, hiszen nem látok változást az eddigiekhez képest, de majd keresek egy vállalkozó szellemű bétát, aki esetleg rábökdösne, hogy "oda még két testérzetet leszel szíves, meg legyen már itt egy épkézláb leírás".  (Önként jelentkezőket szívesen várok, "ráér" jeligére, mert sajnos nem írok olyan tempóban, hogy bárkinek megterhelő lenne engem folyamatában bétázni :D)

2024. augusztus 11., vasárnap

Írós napló - 2024. augusztus 11.

Yep, a cím megváltozott, épp nem regényírós napló, csak simán írós. 

Ugyanis valóban letettem a regényt egy időre. Gyakorolok, lazulok. Úgyis fogják még az angyalok csapkodni a fejemet, hogy szíveskedjek őket is gatyába rázni, de most fogcsikorgatva tudnék csak foglalkozni velük, úgy meg nem akarok. 

A cím meg azért lett csak simán "írós napló", mert a mostani projektemet nem igazán tudom kategorizálni. Kérdezték már, hogy mi lesz, az egyetlen válaszom az volt, hogy wattpad sztori. Szerencsére annak nincs kötött formátuma, bár ha muszáj lenne, valószínűleg kisregénynek mondanám. Legalábbis ez a terv, de én ugye a standalone regényötleteimből is mindig minimum trilógiát növesztek, szóval franc tudja. Ha tippelnem kéne, akkor a három fejezetre tervezett kalandozásból is lesz vagy nyolc... :D Ami egyébként wattpadon nem hátrány, meg amúgy is gyakorolni akarok, ahhoz meg jó, ha sokat írok. 

Na de akkor leleplezem: az új sztorim az Ezotéria hercege kódnéven fut, és tökéletesen komolytalan, kalandos, romantikus fantasy lesz. 

2024. július 19., péntek

Regényírós napló - 2024. július 19.

Warning, ez a poszt most célzottan nyavajgás lesz, mert ha leírom a dolgokat, akkor sokkal könnyebben átlátom, mintha csak simán átélem, hogy valami szar.
(Hogy aztán miért kell ezt kirakni blogra? Azért, mert ha csak magamnak csinálnám, akkor nem csinálnám meg. Köszönöm minden kedves olvasómnak, hogy néma gumikacsaként mellettem álltok <3)

Szóval ja, jöttek visszajelzések az angyalokról (amúgy ha bárkinek még van mondanivalója, megkínálhat vele; kaptam már megvilágosító véleményt is, ami nem új gondolat volt, de új nézőpont). Az agyam meg leblokkolt egy kicsit. 

Nem tudom, hogy ennek konkrétan mi az oka. Közrejátszhat az is, hogy eleve csömöröm volt már kicsit az egész előtt is. Hogy a maximalista elmém tikkel, mert nem tudja eldönteni, hogy most akkor ez kudarc vagy nem (mást nemigen ismer a szentem, hiába nevelem egy ideje). Meg hogy rémesen beszartam, hogy vajon a javítanivalókból mennyi az, ami képességbeli hiányosság, és mennyi az, ami kellő befektetéssel még lehet fasza. 

2024. július 10., szerda

Regényírós napló - 2024. július 10.

Valószínűleg aki érintett és néha felnéz ide, annak feltűnt, de azért leírom: a Tehetség Íróstúdiós szerkesztőképzésen az én regényem volt a vizsgaanyag (egyik fele), ezúton is köszönöm a lehetőséget.
(Az érintetteknek pedig: bocs / szívesen, a megfelelő aláhúzandó... <3 :D )

Ennek hozományaként kaptam visszajelzéseket életem első regényére, "hivatalosat" is az íróstúdiótól.

Hát, mit mondjak, voltak fázisaim. 

A "jesszus, most ásom el magam a jövő szerkesztőgenerációja előtt"-től a "bakker, ez tetszik embereknek, mégis zseni vagyok"-ig volt itt minden. Bele se megyek, inkább próbálom a konklúziót levonni. 

2024. június 25., kedd

Regényírós napló - 2024. június 25.

Hát, jó rég jártam itt, de legalább még júniust írunk, szóval a havi egy blogbejegyzés megvan. 

Na de nézzük, mi történt a regénnyel a legutóbbi poszt óta.

Röviden az, hogy kurvára belefáradtam. Ami humoros, mert 15 éve nem sikerült belefáradni, bezzeg most, amikor látom a fényt az alagút végén... Bár az is igaz, hogy eddig nem nyomtam ennyire intenzíven. 

Májusban megismételtük a tavalyi balatoni írótábort, megint imádtam, de az írással alig haladtam. Ott fogalmaztam meg először, hogy sok, hogy elég, hogy pihenni akarok. 
De hát vigyázz, mit kívánsz: írótábor után másnap kezdtem az új melóhelyemen. A betanulós hetem durva volt, csak dolgoztam meg próbáltam a tábor alatt keletkezett káoszt felszámolni itthon, a regényre gondolni is alig tudtam (cserébe kiolvastam két könyvet utazás meg munka közben, juhú!). Utána még két hétig intenzíven alkalmazkodtam az új időbeosztásomhoz, és igazából múlt héten jutottam el odáig, hogy most már mindenki szopjon lovat, nekem regényt kell javítanom, felőlem rám dőlhet a ház is. 

2024. május 7., kedd

Regényírós napló - 2024. május 7.

A végére értem az első kör javításnak. Nem tudom, mi tartott ezen háromnegyed évig, de valószínűleg csak a minden mással foglalkozás, szóval legközelebb gyorsabb lesz.

A dramaturgiához azt hiszem, nem tudok már mit hozzátenni (/elvenni), vagy annyira macerás lenne, amihez nincs energiám. Majd akkor nyúlok hozzá, ha szólnak, hogy tényleg gázos. (Vagy amikor nagyon zavarni fog, és nem bírom ki. Simán benne van.)
A felezőpontos szenvedés után nagy megkönnyebbülés volt egy csomó fejezeten csak átszaladni, hogy ja, ez alapvetően rendben van. A végére meg kifejezetten büszke vagyok, nagyon jól esett olvasni tegnap este. Azt éppen nem is átrohanós hangulatban írtam, szóval tényleg kellemes volt, hátra is dőltem, hogy ja, ez a sztori bizony le lett zárva, úgy, ahogy kell. Rosszabbra emlékeztem :) (Bezzeg előtte pár fejezet, jaj.)

Na de nem tarthat sokáig az a hátradőlés, mert egész eddig valójában csak azt néztem, hogy a feszültség nagyjából a helyén legyen, ne ugráljon (mondjuk így is maradt benne néhány izébb rész, de erről később). Még hátravan pár kör, de innentől kezdve semmi konkrét; újraolvasom, és amit látok, hogy nem százas, azt megpiszkálom - kedvtől függően, mert most is átmentem pár ilyen részen azzal, hogy épp nincs hozzá hangulatom. 

2024. április 24., szerda

Regényírós napló - 2024. április 24.

Összességében nézve tragikus, hogy mennyire nem haladok ezzel a javítással. De szerencsére van határidőm, most már pánikolok is - annyira, hogy kiszámoltam, hogy mától heti két fejezetet kellene átnézni/átírni, és akkor május végére legalább másfélszer átmentem rajta. (Másfélszer, mert nem tudok lineárisan haladni, mindig visszaugrok, mert ja még ott is volt valami...)
Ez nagyon jó, szeretem a számszerűsíthető dolgokat, nagyban növelik annak az esélyét, hogy tartom a határidőt. 

Ezen kívül amivel szenvedek, hogy vannak dolgok, amiket néha nem tudok eldönteni - vagy igen, de aztán rájövök, hogy mégse jó. Ilyen például a fegyverek kérdése.