Ma tökre nem volt agyam írni, de nem bírtam ki, és csak leültem egy kicsit pötyögni este 10-kor, pedig hulla fáradt vagyok, és 2-3 óra alatt ezt sosem úszom meg. De hát az alvás a gyengéknek való.
Mindenesetre megérte. Tíz perc után örömmel konstatáltam, hogy az első pár jelenet mindegyikébe került alapvető és fontos infó a világról, amit az olvasónak tudnia kell. Így már látom, hogy nem fogok tömbösíteni, és hogy biztos van értelme adott jeleneteknek, mert gördülékenyen oda lehet rakni azokat az infókat.
Amúgy ez még ugyanaz a dinamika, mint amit régen megírtam (a legelejét leszámítva), szóval gyanús, hogy tömbösítésre sose voltam hajlamos. Mindenesetre most tervezésnél is "puskázok" a régi szövegből, gyakorlatilag jelenetlista szintig tudom jegyzetelni. Lehet, hogy gáz, de hát mit csináljak, ha egyszer szerettem, és tökre egyben volt, na :D Egy veszélye van csak ennek, hogy ott ragadok olvasni, hosszan. (Oké, a másik veszélye nyilvánvalóan az, hogy esetleg szar, csak nem veszem észre. Ezt viszont szerintem nem tudom kivédeni, hiszen... hát, nem veszem észre, na. Persze van, amit már kiszúrtam, majd azokat újraíráskor megjavítom.)
Mindenesetre annyi biztos, hogy most ennek a hosszú összegzőnek az írása csak addig lesz gördülékeny, amíg tudok lesni. Utána meg jön a vért izzadós fejvakarás, meg a visszafele áttervezés. Hát, azt nem várom.
Közben amúgy megint elfilóztam a fejezeten belüli nézőpontváltáson, de úgy döntöttem, hogy ha elég egyértelmű, és nincs ugrálás, akkor simán belefér fejezetenként 1-2 váltás. Másnál is belefért. Nekem így hangulatos, így jön ki jól, érdekesen, meglepően, gördülékenyen, akárhogy. Mindenhogy. Szarok a trendekre, felnőtteknek írok, birkózzanak meg vele :D
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése